4* on Minden jobb, de

Hogy belejöttem ebbe az olvasásba

Tue, 17 Sep 2019 12:28:11 +0200

De nem csak abba, mert minap megnéztük az új Tarantinót is, ami alapvetően kár volt, látványorgia, minimál történet, túl hosszúra nyújtva. 3*

S a könyvek

Az Orrgyilkos osztály második részén egész jól szórakoztam, hangulatos, sötét (rajzilag és tartalmilag) meg minden, pedig ez a sztori annyira nem kéne hogy érdekes legyen nekem. 4* (Előzmény itt)

Az Ablak, európai irodalmi díjat kapott, ennek ellenére, ezért, vagy emellett: huhh, elég súlyosan tud nyomasztani, belémmarkolt, mint Oravecz Távozó fája, mégis, imádtam – csak rövid. 4.5*

A Mesterséges sors nem tetszett jobban mint az előző rész, ez is elment könnyű nyári olvasmánynak, sci-finek kevés, és kriminek is, de azért szórakoztató, van még esély arra hogy valami kijöhet a sorozatból. 4*

Két jó könyv

Tue, 03 Sep 2019 09:21:39 +0200

Niccolò Ammaniti Magammal viszlekjénél az Én nem félek sokkal jobb volt a szerzőtől, bár ez sem rossz. Kicsit túlságosan forgatókönyv ízű, de legalább a befejezést nem Disney herceg(nős)re írta. 4/5

Az Ima a tengerenről egy dolog ha valaki ezt propagandának érzi, csalódást keltőnek, kiforratlannak, vagy hatásvadásznak, az meg egy másik, ha szépnek, gyönyörűnek. A lényege ennek az „egyszerű történet vessző pár oldalnak”, és szép illusztrációnak szerintem pont a reflexió arra a képre (és azokra az események(re), hangulatokra (“ellen-hangolókra” :-( ), amik/akik inspirálták. Illetve persze az is, hogy megmutassa, lehet hogy mindenki ezt tenné, lehet bárki hasonló helyzetben, mert: a tragédia az tragédia, a reményt a jobb (biztonságosabb) életre mindenki szeretné (pláne a gyermekének). Ha meg ezt a részét nézem, akkor meg nem értem (és elszomorít, ha valaki ezt gondolja), mi ebben a propaganda? 5/5))

Nyaralós olvasós

Sun, 25 Aug 2019 12:24:14 +0200

Kellett még nyár végére másfél hét Balaton, tényleg, egy csomó olvasós bemaradást behozni például, bár ez elsősorban Instapaperbe mentett cikkeket jelentett jelen esetben. Azért könyvekre is maradt egy kis idő.

A Leshatár Pető Pétertől egy érdekes focikönyvbe (re)mixelt szociológia, és fejlődéstörténet (is lehetne bár annak roppant töredezett – így meg inkább), anekdotagyűjtemény. Talán az tetszett belőle a legjobban, hogy ez volt az első, focibírókról szóló könyv amit olvastam, és ezért tényleg egy másik szemszögből mutatta meg, milyen élet ez – meg az is, hogy az alsóbb osztályokkal foglalkozott, nem az élvonallal (na jó, az élvonalról is csak régi könyveket olvastam, régi nagyokról, kb. Albertékkel bezárólag). Életszaga volt, és hihetőnek, megéltnek is tűnt. 4/5

Na ezzel szemben a végre befejezett Fehér zaj esetében roppant túlzásnak érzem azt az 1001 könyv lista tagságot, van benne kb. 100 közepesen jó oldal, meg 50 jó, de a többi, pfff. 2.5/5 a jókért, nade majd 600 oldalból, eh.

Lótolvajok

Wed, 01 May 2019 19:54:59 +0200

Per Petterson Lótolvajokja a maga egyszerűségében nagyszerű olvasmány. Dráma, fejlődés, visszatekintés all-in-one. Tán csak a lezárás volt elkapkodott, de volt már rosszabb. 4/5

A Moly.hu könyvleírása és borítója

Fülszöveg Scolar, 2018 A természet mitikus erejű ábrázolása ősi emócióink intenzív átélését szolgálja Per Petterson prózájában. A világhírű norvég írót csak a mélyben kavargó indulatok és éles érzelmek érdeklik: a szerelem, a féltékenység, a barátság, az árulás. A Lótolvajok páratlan sikerének kulcsa, hogy a regény egyesíti magában a kortárs norvég irodalom három fontos tematikai elemét: a háború (a német megszállás), a család (a család felbomlása) És a kívülálló, magányos férfi visszatérő motívumát. "Olvassák a Lótolvajokat! A regény a legelső, tömör mondattól kezdve bűvkörébe von, ahogy fiatalságról, emlékekről és igen, lótolvajlásról beszél. Tudják, egy mesteri mesélő kezei közé kerültek." (Newsweek) "Petterson szikár és megfontolt elbeszélési módja döbbenetes erővel bír... Egy fiú érzékelésének teljes intenzitásával adja át a veszteség érzését, de az új felhangokra is szert tesz az idősődő férfi tűnődő tudatosságában." (The New Yorker)

A fenti adatokat a Moly.hu APIt használva töltöttem ide automatikusan.

Barry

Sun, 28 Apr 2019 00:00:00 +0000

Az első pár percben kicsit nekem Dexterre hajazott (amit - mármint azt a sorozatot - eléggé kedveltem eleinte, aztán persze kb. a negyedik évad után laposodott elfele az is), de aztán messze nem olyan lett, meg is lepett. És jobb is így, hogy egy összefüggő történet, persze, kb. minden rész végére kell egy csattanó, de nem azon van a hangsúly igazán. Az’szem megnézem a második évadot is, hogy lássam mi lesz a kiégett bérgyilkossal. 4/5