Vissza a jövőből

Tue, 25 Apr 2000 00:00:00 +0000

README 2000. április

Kék halállal indult a reggel, a sírfelirat szerint eltűnt volna a registry egynegyede, habár ez valószínűleg nem igaz, hiszen a második nekifutásra valami azért fölállt.

Viszont a felhasználói profilom elillant, mondja ez a fölálló valami, csak adminisztrátorként léphetek be, aminek egyebek között megvan az a hátránya is, hogy a munkakörnyezet, amiben dolgozni szoktam, nem elérhető.

És egyáltalán.

Néhány pillanattal később hanyatt dobja magát a shell, majd újraindul. Mindezt a Windows 2000 adta elő nem több mint öt perc leforgása alatt, a telepítését követő harmadik napon, ami azért kissé szívbe markoló. Egyébként a helyzet súlyosabb, mint ami a fentebbiekből kiderül. A magam részéről nagy reményekkel vártam a végleges Windows 2000-változatot, a bétájával meg voltam elégedve, tulajdonképp egész szalonképesen viselkedett, néha ugyan föladta és összeroppant, olyankor elővettem a cédéjét és pár perc múlva működött megint. A hangkártyámat nem látta, de hát nagyobb bajom sohase legyen. A kereskedelmi változat fölrakásánál a legsterilebb telepítési módot, a rendszerlemez leformázásának útját választottam, gyönyörűen fölment a cucc, és szépen dolgozott is másfél napig. Ami a továbbiakat illeti, teljes a homály.

Mindenesetre élénken él bennem az NT-vel vívott csatáim emléke, amelyek mögött valójában nem az NT sátáni lelkülete, hanem egy zárlatos belső SCSI kábel húzódott meg, ily tapasztalatok birtokában pedig óvakodnék attól, hogy a Windows 2000-re menetből ráhúzzam a vizes lepedőt. De akkor is az van, ami van. Szombat reggel azt láttam, hogy két-három állomány kitörlésén a rendszer hosszú perceken át dolgozik. Hozzáteszem, hogy Varuna hasában nem söralátétek szolgálnak merevlemezként, a nagyobbik UW2SCSI meghajtóm a piacon ma kapható leggyorsabb pörgettyűk egyike, árából komplett számítógépet lehetne venni, most viszont mint egy életunt csiga. Lemezhiba nincs rajta, rendszeresen ellenőrzöm, töredékmentesítem. Fegyelmezett, kötelességtudó, illedelmes felhasználó vagyok. Utána azt látom, hogy egymás után fagynak le különféle alkalmazások, közöttük a FAR Manager is, amit én még elszállni sohase láttam, eltűnnek a cuccok a tálcáról, egyszóval újraindítunk.

kép. A PowerDesk nevű ingyenes állománykezelő tele van hasznos szolgáltatásokkal, egyebek között az állománymegtekintő ablaka se rossz

A Windows 2000-re gyanakodni eszemben sincs, viszont éppen most raktam föl egy alkalmazást, így ez az egész nyilván az ő sara. Más kérdés, hogy a Windows 2000 - legalábbis erről volt szó - elvileg a leggonoszabb alkalmazásoktól is meg tudja védeni magát, nos, a jelek szerint nem tudja, a PowerDesk nyilván sokkal de sokkal gonoszabb annál, amit a Windows 2000 naiv fejlesztői egyáltalán el bírtak képzelni, úgyhogy én akkor őt most fölszámolom, a tulajdon két kezemmel ontom ki a bélit és tekerem ki a nyakát, holott eredetileg nem ilyen csúfos véget szántam neki. Ezt a dolgot egy Ontrack nevű bűnszövetkezet gyártja, bár nekem valahogy úgy rémlik, mintha korábban Mijenix néven próbálták volna ránk sózni a portékáikat, noch dazu pénzért és nem sok sikerrel, most ellenben ingyen adják. Nyilván rájöttek - véltem első pillanatban -, hogy a termék valójában mennyit is ér, és ennek megfelelően forgalmazzák, így viszont csakugyan figyelemre méltó. Most már viszont nem tudom, mit gondoljak, az is lehet, hogy a PowerDesk teljesen ártatlan, de az se kizárt, hogy Windows 2000-ölő abilitások lakoznak benne, mindenesetre egy igen slágfertig állománykezelő (lásd az 1. képen), tele fölöttébb kényelmes szolgáltatásokkal, emellett le tudja váltani a Windows 2000 Explorerét, áldás volna, ha működne csakugyan. Sajtóvisszhangja se rossz, az egyik amerikai kolléga például azt írta, hogy olyan, amilyenné a Windows Explorernek kéne válnia, ez persze marhaság, de hát irkálnak a barátaink mindenféléket össze-vissza. Szerintem egyáltalán nem szükséges, hogy a Windows appletjei a lehető legjobbak legyenek, hogy mást ne mondjak, a JP Software tizenkét éve abból él, hogy a command.com és a cmd.exe olyan, amilyen, és nem okosabb, például nem ismer olyan környezeti változót, aminő a CDPATH, így aztán könyvtárat váltogatni benne kissé fáradságos. Mármost a JP Software terméke - a 4NT - a CDPATH-nál is jobbat tud, amennyiben indexeli a rendszeren lévő alkönyvtárakat és így bárhonnan bárhova odatalál. A Microsoft, ha akarná, belerakhatná ezt a sajátosságot a cmd.exebe, és onnantól a JP Software-nek annyi, de hát úgy gondolom, nem ez a cél.

Egyszóval lekotortam a PowerDesket a gépről, újraindítottam, bootolás közben pedig azt kellett látnom, hogy a BIOS nem találja a CD-ROM-ot, illetve találja is, meg nem is, annál az opciónál, hogy Boot from ATAPI CD-ROM, elbizonytalanodik, leáll, és tanácstalanul nézdegél össze-vissza. Végül aztán mégiscsak továbbmegy, sőt a rendszer is összeszedi magát valahogy, használni viszont nem lehet. Hamarosan kiderült, hogy a CD-ROM fizikailag is elérhetetlen, a szó szoros értelmében lehúzta a rolót, lemez se be, se ki. Szerviz. Mondanom se kell, hogy a szervizben a dög flottul elindult, nem állt le a bootfolyamat, a meghajtó kiköpte a benne lévő lemezt és engedelmesen bekapta a másikat, tehát az történt, ami történni szokott ily esetekben. Viszont a szerviz ennek ellenére kicserélte a (garanciális) meghajtót, ami valójában DVD-ROM, ha tehát annak a hardverhibája lett volna a hunyó, akkor azt kilőttük. Ellenben a rendszer a továbbiakban is zilált, hogy mást ne mondjak, az iexplore.exe ilyeneket közöl velem, hogy aszongya: Please insert a disk into drive \Device\Harddisk0\DR0, és ez a trágár graffiti nem akar eltűnni a képernyőmről. Idővel, persze, letakarítom, de azért ezek nem állapotok. Most egyébként azt látom a monitoron, de ma már ötödjére, hogy a folder, amelyben ez az állomány van, amit éppen írok, nem létezik, vajon létrehozzuk-e? (Nemhogy létezik, van benne vagy két tucat fájl.) Mondom, igen, erre az a válasz, hogy a jelen állományból már van egy, felülírjuk-e? Elmegy ez abba a …

kép. A Freehand 9 dokumentuma a benne lévő vektorgrafikákkal együtt egy menetben kész HTML oldallá alakítható

kép. Görbeszegmensek közvetlen manipulálása Bézier-pontok nélkül

Továbbá a Word gyakrabban omlik össze most, mint a Windows 2000 béta alatt, sőt most olyan dolgok is elszállnak, amik akkor soha. Továbbá hol be tudok lépni az internetbe, hol nem, de inkább nem, utóbbi esetben pedig azt a hibaüzenetet kapom, hogy a szolgáltató hajított ki a rosszul megadott vagy érvénytelen jelszó vagy az azonosító miatt, nos természetesen egy szolgáltató is lehet a hunyó, de nem kettő egyszerre. Továbbá a shell is el szokott alélni, továbbá a konzolon megint nem csalogathatók elő az ő-k meg az ű-k és végül, hogy egy teljes őrületet is mondjak, az újratelepített CorelDRAW 9 csomagjának részét képező Capture a kelleténél két számmal kisebb ablakban jelenik meg, némely kezelőszerve hozzáférhetetlen, így használni se lehet. Én persze nagyon jól tudom, hogy ilyesmi nem létezik, viszont látom, itt van a szemem előtt, most megnéztem újra, olyan. És mindemellett, mint az elején írtam, kék halál, meg a felhasználói profil eltűnése, meg ilyenek. Egy szóval se mondom, hogy mindez a Windows 2000 bűne, de ha mégis az, akkor ez nem része annak a hatvanháromezer hibának, amiről február tizenötödikén volt szó, ez azon felül van. Mellesleg engem az a hatvanháromezer hiba nem is érdekel, ahogy generálisan nem érdekel az Active Directory meg a rendszeradminisztrátorok jogosultságait illető anomáliák, én stabil, megbízható munkaállomásra vágytam, ami egyelőre nincs. Igaz, a login automatizálható, anélkül, hogy kotorászni kéne a registryben, továbbá ikon mutatja a tálcán, hogy a hálózati kábel nincs bedugva. Ez gyönyörű, de még mindig nem elég. Ismeretes az a felmérés, amit a Sunbelt Software készített, és amire a Microsoft is hivatkozik; eszerint a felhasználók úgy látják, hogy a Windows 2000 kétszer megbízhatóbb, mint az NT és háromszor megbízhatóbb, mint a 95/98. Viszont a válaszolók négy százaléka azt mondta, hogy a Windows 2000 gyakrabban omlik össze, mint az NT, sőt a 95/98-nál is gyakrabban. A négy százalék persze semmi, törpe minoritás, amit bizonyos országokban figyelembe sem vesznek, átnéznek fölötte és nem is ülnek le vele egy asztalhoz, viszont az a négy százalék is emberekből van, ezek az emberek nyilván nem a levegőbe beszéltek, hanem maguk tapasztaltak, a saját szemükkel láttak valamit. Meglehet, olyasmit, ami nekem még hátra van, ami eddig még a legrosszabb álmomban se fordult elő. Az ég legyen irgalmas árva lelkemhez.

Freehand 9

kép. Weboldalunkon ez a nagy testű sportoló békaügetésben fogja körbeugrálni a mögötte látható házingatlant

A jelen körülmények között alkalmazások nézegetésére se időm, se módom nem igazán akadt, ami kár, mert néhány dolgot megint összeszedtem, köztük olyat is, mint a Freehand 9, ami a legrosszabb esetben is a második legjobb vektoros rajzolóprogram a piacon, mostani változatában is van néhány újdonság, nem sok, de van. Mindenekelőtt kapott a Freehand 9 egy szép, okos, ügyes HTML exportálási lehetőséget, minden van benne, eldönthetjük, hogy az oldal tartalmát táblázattá darabolja a rendszer vagy inkább rétegek formájában tálalja, sőt ugyanahhoz a dokumentumhoz többféle beállítás is rendelhető.

Mindez természetesen csak akkor jelent valamit, ha nincs a háznál Dreamweaver, mert egyébként a Freehand 9 és a Dreamweaver hibátlanul együttműködik. Az eredményt egyből látjuk is a böngészőben (2. kép), még éppenséggel lehetne rajta igazítani, de hát minden kezdet nehéz. Fejlettebb a többoldalas dokumentumok kezelése, az egyes oldalak duplikálhatók, elmozgathatók, átméretezhetők stb., mindamellett ha már rajzolóprogrammal állunk neki egy brosúra tervezésének, akkor vélhetőleg nem a Freehand 9 a legjobb választás. Erről jut eszembe, hogy a Freehand 9 meg tudja nyitni a CorelDRAW 7 és 8 állományait, egyedül a vonalakkal, a segédvonalakkal, a kitöltésekkel, a színekkel, a rétegekkel, a lencsékkel, a borítékokkal, a vetett árnyékokkal, a perspektívákkal és a torzításokkal, valamint a szövegobjektumokkal lesznek esetleg apróbb problémái. Mindenesetre nem látszik igazán tanácsosnak, hogy CorelDRAW-val dolgozzunk a Freehand 9 alá, más kérdés, hogy nem is tudom, mért tenne bárki ilyet.

kép. Kozmetikai műveletek a Freehand 9-ben az Envelope segítségével

Görbeszegmenseket közvetlenül is lehet manipulálni, mármint a Bézier-pontok bizgatása nélkül (3. kép), nekem úgy tűnik ugyan, hogy a CorelDRAW ebben is jobb, bár a dolog működik a maga módján. Ügyes viszont a perspektíva-segédvonalak rendszere; ellentétben a Corellel, ahol az egyes objektumokhoz külön-külön enyészpontok tartoznak, itt a segédvonal-rács egységes környezetet alkot a képsíkon. Meghatározható az enyészpontok száma (egy, kettő vagy három), s ha a segédvonalakhoz illesztett objektumot, például a 4. képen látható házingatlant elmozgatjuk, akkor az a perspektíva szabályainak megfelelően változik. A CorelDRAW-ból jól ismert boríték (Envelope) a Freehand-felhasználók életében eddig nem játszott nagy szerepet, az új verzió rugalmas torzítóeszköze viszont sokoldalú; voltaképp ez az a motívum, amelynek köszönhetően a Freehand 9 rokonszenvessé vált számomra, sőt az 5. képen látható manipulációkra ösztönzött. Szintén új az autotrace-eszköz, és ami meglepő, le is körözi a Corelt. A Freehand 9 ugyanis helyben tapogatja le a bittérképeket, ráadásul ötször gyorsabban, mint a Corel elkülönült alkalmazása, az eredmény pedig - noha némely amerikai szemleíró fanyalogva nézi - semmivel se rosszabb, mint amit a CorelTRACE-től kapunk, csak legfeljebb más.

A lényeg azonban nem a Freehand 9 saját erényeiben, hanem más alkalmazásokkal, mindenekelőtt a Flash 4-gyel való integrációjában rejlik. Eleve kétféleképpen forgalmazzák, szólóban 400 dollárba kerül, a Flash 4 FreeHand 9 Studio pedig mindösszesen 500, más szóval önmagában a Freehand 9 nem igazán jó vétel, míg ezzel szemben a Flash 4 FreeHand 9 Studio birtokában a webművész egészen eszelős dolgokat hozhat létre, lásd alább.

Flash 4

kép. Flash 4-gyel készült a CNN Millennium című sorozatának webes változata

kép. Még egy példa a Flash 4 képességeinek használatára: a www.landroverworld.com az egyik legmutatósabb oldal, amit valaha láttunk

kép. A www.mandalay.com megjelenésének páratlan dinamizmusa is a Flash 4 vektorgrafikus animációinak köszönhető; érdemes egyszer rápillantani

Beható tapasztalatokat nem szereztem vele kapcsolatban, viszont megnéztem néhány olyan weboldalt, amelyek a Flash 4-gyel készültek, ilyen például a CNN Millennium című sorozatának webes párja (6. kép), a www.landroverworld.com (7. kép), és végül, de nem utolsó sorban a Mandalay nevű médiabirodalom weblapja, ami ugyan a tizenévesek lenyűgözését célozza, de gusztusosan és olyan dinamizmussal, hogy az áll leesik. A Flash 4 lényege, hogy vektorgrafikus animációkat készít, gyakorlatilag az egész weboldal egyetlen nagy, izgő-mozgó, villogó és interaktív dokumentummá szervezhető, ami nemcsak roppant mutatós, de ráadásul aránylag gyorsan töltődik le. (Mellesleg a Flash-lejátszó nem valami platformspecifikus dolog, ingyenesen kapható Macintosh, Windows, Solaris, Java, Linux és IRIX alá, több mint kétszázmillióan használják világszerte.) Természetesen a Flash 4 adottságait, komoly, méltóságteljes, viccelődésre korántsem hajlamos cégek webfejlesztői is hasznosíthatják, nagyon jól lehet vele űrlapokat meg efféléket alkotni, egy példa a 9. képen látható, nem különösebben szép, viszont konzervatív. A dolog lényege itt az, hogy az animációba - a moziba, ha úgy tetszik - a felhasználó által szerkeszthető szövegmezők implantálhatók, meg persze MP3 tömörítésű hangsávok is, azaz elvileg elképzelhető, hogy megjelenik a képernyőn a Terminator és addig káromkodik, amíg felhasználónk ki nem tölti a belépési nyilatkozatot a téeszcsébe vagy bárhová. De nemcsak szövegmezőkről van szó, a filmünk egészében véve messzemenően interaktív lehet, reagálhat billentyűzetre, egérre, lehetnek benne görgetősávok, rádiógombok sőt menük is, tehát a Hatodik érzék általunk készített adaptációjában a felhasználótól függ, hogy Bruce Willis próbálja-e visszahódítani az asszonyt, vagy inkább pofozza fel. A Flash 4 munkaterülete négy részből áll, van a vászon, ahol megy a film, az idővonal, ahol az animációt lehet beállítani, van egy könyvtárablak az előre elkészített elemekkel, mindez a 10. képen látható, a 11. képen pedig az elemszerkesztőt csodálhatjuk meg, itt készülnek a film alapját képező rajzok, már ha csakugyan itt készülnek. A Flash 4 alapkoncepciója az, hogy a művészeti dolgozók erre a célra a Freehand 9-et használják, vagy rosszabb esetben az Illustratort, ennek megfelelően a program saját, belső rajzoló- és festőeszközei nincsenek túlkomplikálva, viszont igen könnyen használhatók. Ami pedig a film elkészítését illeti, az is lehetséges, hogy megrajzoljuk az első és az utolsó képet, a többit pedig elintézi a Flash. Múlt hónapban a Dreamweaver 3 és a Fireworks 3 került szóba ezen a helyen, akkor azt írtam, hogy ezek birtokában a webművész gyakorlatilag bármire képes. Ha pedig a föntiek mellett Flash 4 is akad a polcon, akkor a webművész kreativitásának csakis jogerős bírósági ítélet szabhat határt.

kép. Flash 4 segítségével készített webes áruházi megrendelő

kép. A Flash 4 munkaterülete: a filmvászon, az idővonal és a könyvtárablak

kép. A Flash 4 elemszerkesztője

Deneba Canvas 7

kép. SpriteEffects a gyakorlatban: az egyik hajadon kapott egy fejgépet, a másiknak meg elhomályosítottuk az arcvonásait, hogy a nevelőtisztje ne ismerje föl

Ez viszont nem profi webstúdióknak, inkább kisebb cégeknek vagy akár magánfelhasználóknak való, akik egyben akarnak megkapni mindent, életritmusuk viszont las-sú, vérnyomásuk alacsony, kedélyük napsugaras. A Canvas használatához nyugodt, ráérős ember kell, akit a képernyő újrarajzolásának sebessége nem foglalkoztat, továbbá aki nem akar a műveivel olyan rettentően villogni, hanem örül, ha kap fizetést. A Canvas 7-re jellemző, hogy egyik legalapvetőbb újdonsága a SpriteEffects, amit a 12. képen láthatunk, ettől valószínűleg senki se esik hanyatt, viszont ne feledjük, hogy a Canvas nem képszerkesztő program, hanem elsősorban talán vektoros rajzoló, pontossága fél mikron, a rajz lehetséges mérete több mint száz négyzetméter (mármint a papírméret, amire rajzolunk). Továbbá a Canvas 7 emellett kiadványszerkesztő is, habár nem éppen egy InDesign, végezetül, de nem utolsósorban, webszerkesztő. Mint a 13. képen láthatjuk, a kimenete abszolút korrekt, az már más kérdés, hogy használhatatlan, amennyiben ez valójában egy grafika, ami nincs felszeletelve és főleg nincs rendesen optimalizálva, tehát a letöltését alig lehet kivárni. Kivéve, persze, ha a webállomásunk látogatói is ugyanolyan alacsony vérnyomású, nyugodt, ráérős emberek, mint mi vagyunk, mert akkor az élet szép lesz, és amolyan századeleji.

kép. Jobbra fenn a Canvas szerkesztőablaka, balra lenn ugyanannak az állománynak a HTML formátumban exportált leszármazottja az Internet Explorerben

Amióta ezt a cikket írom, a Windows 2000 további három alkalommal omlott össze. Az a gondolat kezd foglalkoztatni, hogy letörlöm a végleges változatot, és inkább visszateszem a bétát.

Flash on Minden jobb, de

Vissza a jövőből

README 2000. április

Freehand 9

Flash 4

Deneba Canvas 7