<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes"?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
  <channel>
    <title>politika on Minden jobb, de</title>
    <link>https://mindenjobb.de/c%C3%ADmk%C3%A9k/politika/</link>
    <description>Recent content in politika on Minden jobb, de</description>
    <generator>Hugo -- gohugo.io</generator>
    <language>hu</language>
    <lastBuildDate>Mon, 30 Dec 2019 10:35:37 +0100</lastBuildDate><atom:link href="https://mindenjobb.de/c%C3%ADmk%C3%A9k/politika/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
    <item>
      <title>Nagy mocsok</title>
      <link>https://mindenjobb.de/blog/2019/12/nagy-mocsok/</link>
      <pubDate>Mon, 30 Dec 2019 10:35:37 +0100</pubDate>
      
      <guid>https://mindenjobb.de/blog/2019/12/nagy-mocsok/</guid>
      <description>&lt;h2 id=&#34;nagy-mocsok&#34;&gt;Nagy mocsok&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;A Kártyavárból először az amerikai sorozat (első évadját) láttam (aztán pont jött a botrány Kevin Spacey-vel - ami egész más megvilágításba is helyezte az egyébként kitűnően alakított pszichopatát - és elvette a kedvem az egésztől), de egyszer a vége főcím alatt valahogy észrevettem, hogy ez a &lt;a href=&#34;https://moly.hu/konyvek/michael-dobbs-kartyavar&#34;&gt;könyv az alapja&lt;/a&gt;, és mivel pont valami ilyesmire vágytam, elolvastam és nagyon megérte, rég szippantott be egy könyv ennyire gyorsan és így. Nyilván a könnyedsége (nyelvezetben), a kiváló dramaturgiája és pörgőssége is sokat hozzátett, illetve az is, hogy nem kellett - és nem is lehetett - megszeretni egyik főbb szereplőt sem. Elolvasom a folytatásait is (és azért a sorozatot is befejezem még). 5/5, meg kedvenc könyv.&lt;/p&gt;
</description>
    </item>
    
  </channel>
</rss>
